Magyarországon miért olyan nagy a költségvetési hiány?

Miért nem teszik hatékonyabbá a kutatásra, fejlesztésre szánt pénzt?

Hogyan tudnánk jobbá tenni az országot?

 

Célunk elsősorban nem az, hogy mindenképpen hibákat keressünk az állami működésnél,a politikusoknál, hanem szeretnénk felhívni a figyelmet a hibákra, és megpróbáljunk javaslatot adni ezek megoldására, illetve arra, hogyan lehetne az országnak gazdaságilag megerősödni és előbbre jutni.

Előre is elnézést kérünk, aki ezeket esetleg nagyon magára veszi, illetve bántónak tartja,de fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk bizonyos kérdéseket és a problémákra megtaláljuk a megoldásokat.

 

 

Ellentmondás:

Magas adók, az adó %-os mértéke nagyon nagy a többi országéhoz képest, mégis költségvetési hiányról beszélnek, mert hihetetlen túlköltekezések vannak.

Miért nem lehet a kiadásokat csökkenteni?

 

Javaslatok, ötletek, magyarázatok:

 

Adócsökkentés, a lakosság ezt pozitívumként fogná fel, többen fizetnének adót.

A kormánynak példát kellene mutatnia az emberek felé és ha a pozitív irányba történő változásokat tapasztalnának, akkor náluk is növekedne a morál, a hit az állam felé.

 

Sajnos jobban kellett volna figyelni a következő témáknál:

Pl: kormányzati negyed építése, pályázati pénzek nem megfelelő elosztása, GY. F.öszödi beszéd, Zuschlag-ügy stb.

 

Néhány cikk ehhez kapcsolódóan:

 

 

A teljes cikk itt olvasható:

http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2019&tcim=Fenntarthat%C3%B3-e%20a%20fejl%C5%91d%C3%A9s%20haz%C3%A1nkban?&ev=2005&szam=7&honap=J%C3%BALIUS&n=90

 

MÉRNÖK ÚJSÁG 2005 / JÚLIUS

Szerkesztő:

Nagy Ferenc

 

Idézet a cikkből:

 

„Állami beruházások: ciklikusság és pazarlás az építésügy területén”

” Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan nagyberuházást, amely elindult, költöttük rá a költségvetés �mindannyiunk - pénzét, majd az éppen aktuális kormányváltással a projektet a megrendelő állam leállította.”

 

Az elmúlt években jellemző volt az a tendencia, hogy néha nagyon megugrott az építkezések száma, sok pénzt rááldozott az állam, de később valamilyen ok folytán leállt a beruházás, pedig sok pénz ment el rá.

Szerintem jól meg kellene tervezni ezeket, és az államnak is úgy gondolkodni mint az egyéneknek, családoknak a befektetéseknél, tehát hogy minél többet hozzanak ki adott pénzmennyiségből.

 

 

 

MÉRNÖK ÚJSÁG 2005 / JÚLIUS

Szerkesztő:

Nagy Ferenc

 

 

 

 

Következő cikk:

http://index.hu/gazdasag/magyar/aszgz080328/

 

Cikkrészlet:

„Ész nélkül költöttünk el 1500 milliárd forintot

 

 

| 2008. 03. 28., 11:16 | Frissítve: 2008. március 28., péntek 12:21

„Az elmúlt években anélkül költött el a költségvetés 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hogy megmondták volna: pontosan mi is számít gazdaságfejlesztésnek, és milyen stratégia megvalósítását kellene szolgálnia ennek a pénznek – olvasható egy most megjelent ÁSZ-jelentésben. A pénzszórás azért is értelmetlen volt, mert a versenyképességünk hét év alatt nyolc hellyel romlott, a foglalkoztatottság alig bővült.”

Sokszor változott a koncepció és nem mindig a megfelelő sorrendben történtek az események,ezen lehetne a későbbiek folyamán javítani.

Sok pénz, kevés eredmény

„Ennél sokkal nagyobb probléma azonban, hogy egyáltalán nem hatékonyan ment el a gazdaság élénkítését szolgáló 1500 milliárd forint. Az IMD World Competitiveness Yearbook, 2000-2007. adataiból kitűnik: Magyarország 2007-re 8 helyet rontott a világ versenyképességi rangsorában. Ugyanebben az időszakban a 27 európai uniós ország között is 3 hellyel csúsztunk lejjebb. Költésben viszont dobogósak vagyunk: az EU Bizottság 2006-os jelentése szerint Málta és Litvánia mögött hazánk a harmadik helyen állt a tagállamok által nyújtott állami támogatások GDP-hez mért aránya alapján.

Itthon nem segít a multiknak nyújtott támogatás

„a külföldi multinacionális vállalatok hazai gazdaságba való beágyazódása alacsony és így nem váltak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésének motorjává – olvasható a jelentésben.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a területi, ágazati gazdaságfejlesztési célok elérését az adókedvezményekkel segíti elő. Ezek teljesülését a PM átfogóan nem értékelte, „

Drága és korrupcióveszélyes a rendszer

Az ellenőrzéshez kapcsolódóan a támogatásokat igénylők, igénybe vevők körében végzett önkéntes alapú ÁSZ-felmérés azt jelzi, hogy a hazai viszonyok között is a közgondolkozás része a korrupciós veszély.”

Haasz János

 

 

 

„Brutálisan nőtt a hiány, és emiatt csak a politikusok okolhatók”

 

A teljes cikk itt érhető el:

 

http://index.hu/gazdasag/magyar/elfut071214/

 

• Szerző:Baksa Roland

| 2007. 12. 14., 21:08 | Frissítve: 2007. december 15., szombat 11:42

„Eddig csak körvonalakban beszéltünk arról, hogy az államháztartás bajai mennyire írhatók a felelőtlen politikusaink számlájára, vagy mennyire magyarázhatóak külső okokkal. Kiábrándító látlelet.

A rendszerváltástól eltelt 18 évet tekintve 2000-ben volt a legkisebb, 3 százalékhoz közeli az államháztartási hiány. Azóta a deficit felfelé vette az irányt. „

Oda kellene figyelni a költségvetési egyensúlyra a kormánynak, és a kiadásokat csökkenteni.

 

„Milyen jó lett volna politikusok nélkül

A Pénzügyminisztérium két vezető közgazdásza ezt a kérdést vizsgálta, és lesújtó eredményre jutottak. A hangsúlyozottan nem a tárca hivatalos álláspontját tükröző, csak saját véleményüket tartalmazó elemzésükben megállapítják, hogy a két időpont közötti 8,5 százalékos GDP-arányos deficitnövekedés teljes egészében a politikai döntések miatt következett be. (A szerzők tehát a 2000. évi tényleges és a 2006. évi beavatkozás hiányában kialakuló deficitet vetették össze.)

A külső feltételek, illetve a politikai döntésektől közvetlenül nem befolyásolt tényezők összességében inkább még javították is az egyensúlyt.

. Egy szó, mint száz: a politika által közvetlenül nem befolyásolt történések a GDP 1 százalékával apasztották volna a büdzsé hiányát.

 

Jóval szerényebb a politikai döntések miatti egyenlegjavulás mértéke. Összességében a politikai döntések a GDP 9,3 százalékával rontották az államháztartás egyenlegét a két időpont között.

Mi lett volna, ha?

A szerzők számításai szerint - kicsit leegyszerűsítve - ha nem csinált volna semmit a kormányzat, illetve a politikusok, illetve ha egyetlen egy kiadási és bevételi tétel GDP-hez mért arányát sem változtatták volna a 2000-es kiinduló évhez képest, akkor a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság a 2006. évben 66 százalék helyett 37 százalék lett volna.

Az eredmény már így is elszomorító és tanulságos. „

 

Az indok itt nem a társadalom elöregedésében, azaz a nyugdíjrendszer leterheltségében keresendő elsősorban.

„Az elemzést nagyban nehezítette, hogy folyamatosan adathiányba ütközött a két szerző. Egyrészt ellentmondások vannak a különféle adatforrások között (például a költségvetési és a nemzeti számlák között), másrészt ma szinte lehetetlen publikus adatokból helyes képet alkotni az államháztartás állapotáról.”

• Szerző:Baksa Roland

 

 

A következő cikk egy állami tulajdonú eladásról szól.

 

Benedek, szo, 2006-04-01 01:44

A teljes cikk itt érhető el:

 

http://jobbik.net/index.php?q=node/1601

 

 

Ennek birtoklása nagy hasznot hozó befektetés, így az állami vagyon eladását - nem bányajáradék- csökkentéssel, hanem - pályázat meghirdetésével, ármaximálás lehetőségét megteremtve kellett volna Kóka miniszter úrnak megtennie. Ily módon elérhető lett volna a kereskedelmi árugáz áránál magasabb árbevétel is.



Ilyen áron számolva, 180 milliárd forintos árbevétel keletkezhetett volna a 60 milliárddal szemben.

Tehát a vagyonvesztés 120 milliárd forint.



Szerintünk a közérdek nem a MOL és nem az E-ON, hanem mindannyiunk érdeke, ebben az esetben a gázkompenzációra szoruló lakossági fogyasztóké.”

Inkább a lakosságot kellene segíteni, nem a nagy mamutcégeket, akiknek úgyis van elég pénzük. Ugyanannyi pénzt sokkal többre értékel a lakosság, mint a Mol vagy az EON, akiknek milliárdjaik vannak,nekik néhány száz millió semmi.

Viszont a nagycsaládosoknak, öregeknek jól jönne az a pár ezer Ft plusz, nagyon örülnének neki.

”A miniszter urak kötelessége a következő: a bányajáradék csökkentése helyett közérdekből a lehető legnagyobb árbevétel
elérése, pályáztatás útján. Az MSZP-SZDSZ-kormány a 2002-es választások előtt többször ígérte, hogy nem lesz gázáremelés. Ezt többszörösen, több lépésben megszegte.

A négy év alatt 67 százalékkal emelte a gázárakat.



. A rendszeres áremelések részleges ellensúlyozására hozták létre az úgynevezett célelőirányzatot, a lakossági gázár kompenzációs alapját. A kormány nemcsak avval kedvezett a MOL-nak, illetve az E-ON-nak, hogy mélyen áron alul juttatta őket az állami vagyonhoz, hanem szerződésben megengedte, hogy a hatósági díjat már 2006-tól nem a rendeletekben megengedett 10 százalékos mértékben, hanem 15,4 százalékos összegben hárítsa át a lakosságra. Mégpedig azonnali áremeléssel, 16 éven át, 2021-ig. A mai kormány tehát a MOL-nak, E-ON-nak adott szerződéssel évekre előre a rendszeres gázáremelések lehetőségét garantálja.



Kivizsgálják?

Összegezve tehát, a 180 milliárd forintos lehetséges eladási ár helyett a minisztérium 60 milliárd forintért adta el a MOL-nak az állami vagyont, és megengedte, hogy soron kívüli áremelések formájában, ezt a ráfordítását 148 milliárd forint értékben hárítsa át a lakosságra.


Miért van az, hogy az SZDSZ-MSZP-koalíció kormányzási időszakaiban a nem kellően ellenőrzött hazai vagy külföldi befektetők - esetünkben a MOL és az E-ON - szabadon megrövidíthetik a nemzeti vagyont, és állami asszisztenciával garázdálkodhatnak az ár- és profitképzésben a lakosság rovására?



Reméljük, igazak a hírek, miszerint az ügyészség kivizsgálja, és szükség esetén megakadályozza, hogy szégyenteljes manipulációk sora tegye teljessé kiszolgáltatottságunkat.






”Mindezt annak érdekében, hogy ezzel is mérsékelni tudják az év végi állami elszámolásban a költségvetési hiányt. Az egész szerződéses ügylet - állami vagyon eladása pályáztatás nélkül, nagy titokban - a nyilvánosság teljes kizárásával történt.

Bonyolult, félrevezető megfogalmazásban, és olyan szakzsargonban, hogy a nagyközönség akkor se értsen semmit, amennyiben kiderül az eladás ténye, a rendkívüli állami vagyonvesztés.”

 

, A kormányzatnak lelkiismeretesen kellene cselekednie , ez esetben az emberek hozzáállása is pozitív irányban változhatna.

 

 

További ötletek:

 

 Kevesebb autópálya, illetve rendes pályáztatás, ne csak 2 szereplős legyen, hanem sok, így nagyobb bevétel lenne elérhető az államnak.

Kevesebb felesleges adminisztratív alkalmazott, Apeh ellenőrök inkább a magánemberek, cégek ellenőrzése helyett a beszedett adók elosztását kellene ellenőrizniük, illetve fellépni az állam számára előnytelen üzletekkel szemben

Súlyos esetekben leváltható lenne a kormány a 4 év eltelte előtt is

Szavazási kampány ne legyen a kormánynak, illetve főleg nem közpénzből, maximum ismertetni lehetne vázlatpontokban az addig elvégzett munkákat, eredményeket, ez alapján ítélnék meg a kormány teljesítményét

 

Szakértői csoportok adhatnak ötleteket, amiket meg kellene valósítani az ország érdekében.

 

Csökkenteni kellene a feleslegesen képzett diákokat, akik elvégzik az egyetemeket, de utána nincs rájuk igény a munkaerőpiacon. Meg kell nézni, hogy mire van kereslet, azon szakmákra kellene képezni.

 

A multinacionális vállalatoknak miért adnak kedvezményt?

Kiviszi külföldre a haszon nagy részét, illetve éhbérért, „rabszolgaként” foglalkoztatják minimálbéren az embereket.

Ebből mi a hasznunk, a foglalkoztatás?

Köszönjük szépen, nekünk nem kell az ilyen foglalkoztatás.

Versenyezzenek csak egymásért. Ha nem tetszik, hogy nem kapnának adókedvezményt, mehetnek máshová.

Majd jön másik helyettük.

 

Ezen adókból lehetne nagymértékben növelni a bevételeket.

 

A képviselőknek legyen persze egy alapbére, ez lehet magasabb is mint az átlag, de akkor kaphassanak kiemelkedő juttatásokat, ha az ország gazdasági helyzete javul. A főbb szempontok:

GDP/fő

inflációs ráta

költségvetési egyenleg

nettó adósságállomány csökkenése

 

 

 

 

 

 

Azonkívül közbe kellene valakiknek avatkozni, illetve ellenőrizni, felügyelni a bankokat, biztosítókat, hogy egyoldalúan ne módosítsanak szerződéseket /mint pl. úgy tudom, hogy az ingatlanalapoknál is sajnos ez történt az emberek, kisbefektetők kárára /

 

 

 

Sportolás ösztönzése, egészségügy:

 Kapjanak pénzt azok, akik sportolni járnak, egyesületben játszanak, sportversenyeken részt vesznek.

 

 

 

Uniós Pályázati pénzek ellenőrzése

 

A teljes cikk itt található:

http://ujszo.com/napilap/europai-unio/2008/11/19/tul-lanyha-az-unios-kifizetesek-ellenorzese

 

„Brüsszel. Továbbra is túlságosan magas az uniós támogatások kifizetéseiben előforduló hibaarány, azaz szabálytalan felhasználás. Ezt állapította meg az unió számvevőszéke az EU tavalyi, 115 milliárd eurós költségvetéséről nyilvánosságra hozott éves jelentésében.”

 

 

További ötletek, javaslatok:

 

Kutatás-fejlesztés nagyobb támogatása:

, Már az iskoláknál ebbe az irányba kellene menni, később sok tízezer embert foglalkoztatni ezen a területen.

 

Az autópálya díjakat nem a benzin magas adóiból és az autópálya díjakból fedezni, hanem a szabálytalankodó autósoktól beszedett pénzből, pl.:

videórendszer kiépítése, és az autósok is küldhetnének videót a szabálytalanságok lefilmezésével, amiket a rendőrségre beküldve adókedvezményt és pénzt kapnának

 

 

 

Magyar Tükör

2003.7.09 12:34 (CET)
”Kutatás-fejlesztés Magyarországon”

A teljes cikk itt érhető el

http://www.bbc.co.uk/hungarian/030709114852.shtml

 

”Magyarország lemaradt a kutatásfejlesztésben - "a rendszerváltás tönkretette az infrastruktúrát"

Szerző: Deme Tímea/Budapest

„Ha a tudás értéke és hatalma kerül szóba, elemzők gyakran hivatkoznak a finn Nokia cégre, amely piacvezető szerepét a többi között annak is köszönheti, hogy a 90-es években a gazdasági visszaesést Finnországban a kutatásfejlesztéssel ellensúlyozták. Pontosabban a nehéz időkben előre menekültek: az egyetemek, a kutatóhelyek fejlesztésével olyan bázist hoztak létre, amire épülhettek, amiből kinőhettek akkora cégek is. „

A tudásalapú társadalom az EU-ban

 

Fontosnak tartja az Európai Unió a tudásalapú társadalom kiépítését, a nemzetközi versenyképesség fenntartását. A kutatások finanszírozása alapvető tétel az EU költségvetésében, a 3. legnagyobb rész.

„Emellett azonban az EU célul tűzte ki, hogy az évtized végére a GDP 3 százalékát költi innovációra, tehát kutatásfejlesztésre, ami majdnem a duplája a jelenlegi 1,7 százaléknak. A tagállamokban egyesek úgy vélik, hogy a csatlakozó országok számára nehéz lesz az évtized végére elérni a 3 százalékos szintet. „

Magyarország az átlag alatt

 

Sajnos a GDP-hez mért kutatástámogatási arányunk1 % alatt van, amely nagyon kevés egy olyan gazdaság számára, mely fejlődni, megerősödni szeretne.

„Magyarországon a rendszerváltás előtt jelentős kutatásfejlesztési infrastruktúra működött. Elemzők szigorú megfogalmazásában: a rendszerváltás azonban tönkretette az infrastruktúrát, rohamosan csökkent a főfoglalkozású kutatók száma, mára Magyarországon a GDP kevesebb, mint 1 százalékát fordítják kutatásfejlesztésre. „

A finn példa a magyar valóságban

Balogh Tamás, az Oktatási Minisztérium Kutatásfejlesztési Stratégiai Főosztályának vezetője  szerint hosszú évek szükségesek  a szellemi, kutatói tőke újbóli megerősödésének.Finnország példáját kellene követni, akik a válsághelyzetben előre menekültek, azaz nagyon ráálltak a kutatás-fejlesztésre.

„Finnországban jelenleg a GDP 3,8 tized százalékát fordítják a feladatra, Balogh Tamás szerint Magyarország jó, ha az évtized végére 2 százalékot fel tud mutatni. Az azonban már letisztulni látszik, hogy mely területeken érdemes a magyar kutatásokat támogatni.

Van-e pénz a jövőre?

"Egy további, igen jelentős feltétele ennek a folyamatnak az, hogy a magyar kutatóintézetek ne ütközzenek olyan bürokratikus akadályokba, melyekbe jelenleg ütköznek: közismert például, hogy a kutató és fejlesztő kiadásokat rendkívüli módon megadóztatják, ugyanúgy ÁFÁ-t kell fizetni, mint más tevékenységek után" - véli Simai Mihály.

A feladat tehát a szakértők szerint adott: évente a magyar költségvetés egyre nagyobb hányadát kell a kutatás-fejlesztésre fordítani. A kérdés Magyarországon az, hogy a jövő biztosítása futja-e a jelen erejéből? „

 

Szerző: Deme Tímea/Budapest

 

Köszönjük, hogy cikkével segítette a mi munkánkat is!

 

 

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

Teljes cikk elérhetősége:

http://www.ph.hu/mf/24.03/16.html

 

Szitáné Kazai Ágnes Reformok a kutatás-fejlesztés területén     „A 2002 májusában közzétett Kormányprogram és a 2002 augusztusában elfogadott Középtávú Gazdaságpolitikai Program a kutatás-fejlesztést és az innovációt súlyponti területként jelölte meg, kiemelve az innovációbarát szabályozási környezet megteremtését; Magyarország mint kutatás-fejlesztési helyszín, vonzóvá tételét; a szellemi tulajdon védelmének erősítését; a kis- és középvállalatok innovációs forrásainak bővítését. „   Az EU által kitűzött cél az, hogy 2010-re az átlagos tagállami GDP-hez mért K+F arány elérje a 3 %-ot, és ennek döntő többségét, 67 %- át tegye ki a vállalati K+F. Magyarország számára inkább ez egy jelzés, irány mintsem reális terv.   „Fontos célkitűzés az is, hogy társadalom széles rétegei ismerjék és elismerjék az innováció jelentőségét, vagyis szükség van a tudománnyal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos társadalmi szemlélet formálására, átalakítására.”    Összegzés   „. A felsorolt változások ennek keretét adják csupán, az eredményesség a hazai és európai uniós feltételrendszerhez igazodó innovációs szakmapolitika folyamatos fejlesztésén és gyakorlati kivitelezésén múlik. „     A rovatot szerkeszti Imre József

 

Szívesen fogadom azon személyek jelentkezését, akik elkötelezettek azért, hogy az ország jó irányba haladjon, és sok mindenben egyetértenek a fenti kifogásokkal, megoldási javaslatokkal.

 

Jelentkezni:

jelentkezes1@citromail.hu

e-mail címen lakhely szerinti megye, város megnevezésével

 

Oldal: Költségvetési hiány okai, javaslatok, ötletek a megoldásra
A magyar gazdaságért,jólétért, a hazáért, sikeres Magyarországért - © 2008 - 2025 - sikeresmagyarorszagert.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat