Kutatás és fejlesztés Magyarországon és a világban

 

 

1997-ben az Európai Unió készített egy felmérést Magyarországról e témakörben, és az akkori állapot szerint elég jól álltunk ezen a téren.

Azóta is készültek jelentések, de sajnos az eredményeink visszaestek.

Több különböző szempontot vizsgáltak az értékelésekben, pl. a szabadalmak, publikációk számát, a költségvetés által kutatás és fejlesztésre /továbbiakban K+F / fordított pénzmennyiséget a GDP-hez, azaz a bruttó hazai termékhez viszonyítva.

 

Az Európai Bizottság 2001-ben készített adatait felhasználva megpróbáljuk elemezni a helyzetet,és  átfogó képet adni az egészről.

 

Az ezer foglalkoztatottra jutó kutatók száma az Eu-ban is viszonylag mérsékelt a nagy versenytársakhoz képest, de a magyarországi adat még ettől is elmarad, ugyanígy a tudományos műszaki és PhD fokozatot szerzők aránya.

A K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya is nálunk 1% körüli, az EU átlaga 1,8%.

Ezen belül az állami, költségvetési K+F ráfordításoknál kisebb a lemaradásunk, mint a vállalatokra vontakozóan, ugyanis a versenyszférában a teljes ipari termeléshez viszonyított K+F ráfordítás az EU-s mutatótól nagyon elmarad.

Tehát viszonylagosan a hazai K+F-nél a legmeghatározóbb tényező az állami finanszírozásból adódik.

A cikk alapján a kutatók, fejlesztők létszámát növelni kellene, mert enélkül nincs esély arra, hogy ha teljesen el van látva munkával, akkor még ezután újabb kutatásokba fogjon.

 

Javaslat:

Növelni kell a kutatók, feltalálók létszámát

A vállalatok szerepvállalását ösztönözni kellene a kutatás-fejlesztésre, mert nagyon alacsony.

 

 

Az eredmény adatokat értékelve azonnal szembetűnik, hogy az 1 millió lakosra jutó szabadalmak számában Magyarország szinte sehol sincs az EU-hoz viszonyítva, az EU átlag 135, Magyarországon 1,9.

 

Az élőmunka termelésének növekedési üteme nagyon jó Magyarországon, majdnem 3-szorosa az EU átlagnak, azonban ez nem a hazai K+F-ből adódik lényegében, hanem a külföldi tőkebefektetések és technológiai transzfer következménye.

 

Következtetés:

A ráfordítás-mutatóknál növelni kell a kutatói létszámot, az eredmény-mutatóknál pedig egyértelműen nagyon kevés a szabadalmak száma Magyarországon az akkori Eu –országokhoz viszonyítva.

Inkább az eredmény mutatóknál van nagyobb lemaradása az országnak, a hatékonyságot kellene növelni.

Nagyon jól állunk a termelékenység növekedésnél, azonban ez inkább a külföldi tőke és technológia beáramlásnak köszönhető.

 

 

Ezen leírás a Balogh Tamás[Magyar Tudomány, 2002./3.]-ban megjelent cikkének adatai, információi alapján készült, melynek címe

 A magyarországi kutatás-fejlesztés helyzete az EU összehasonlító mutatói alapján

A teljes cikk elérhetősége:

http://www.c3.hu/~mester/T365/tux02084.htm

 

Szerző:

Balogh Tamás[Magyar Tudomány, 2002./3.]

 

Ezúton is köszönjük, hogy írásával közvetve segítette a mi munkánkat.

 

 

 

 

 

 

2005-05-13

Ma még kutatni kell a fejlesztést  Magyarországon 2005-ben a GDP 0,94 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre  

A teljes cikk:

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=93650

 

„Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a GDP 0,94 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre (Európában ez átlagosan két százalék körül van, Japánban három százalék). „

Ennek nagyrésze kb. 2/3 aránya a költségvetési forrás, a másik része  a vállalati szférából adódik.

Az lenne a jó, ha ez az arány megfordulna, illetve összesített nagysága elérné 2015-re a 3 %-ot.

. „A valóság pillanatnyilag az, hogy a hazánkban működő több mint kilencszázezer vállalkozás alig négy-öt százaléka költ kutatás-fejlesztésre. „

Relatíve jobb helyzetben vannak a nagy vállalatok, egyetemek, mert adókedvezményt, támogatást adnak nekik,az  ehhez szükséges feltételeket főként ők tudják teljesíteni.

A legnagyobb nehézséget a bejegyeztetés okozza, ami jónéhány évet is igénybe vehet, míga a találmányból szabadalom lesz.

 

fsze

 

 

Ezen leírás a Magyar Hírlapban 2005-ben egyikmegjelent cikkének adatai, információi alapján készült, melynek címe

 Ma még kutatni kell a fejlesztést  Magyarországon

A teljes cikk elérhetősége: http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=93650

 

 

Ezúton is köszönjük, hogy írásával közvetve segítette a mi munkánkat.

 

EU hátrány a kutatás-fejlesztésben

 

Forrás: DG Research

A teljes cikk elérhetősége:

http://www.datanet.hu/pharma/phorient/133/133euhatrany.htm

 

A világ vezető ipari államaiban folyamatosan nő a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek nagysága, ám a források szerkezete változik: az üzleti szféra szinte minden országban egyre nagyobb arányban részesedik a fejlesztésre szánt kiadásokból.

A kutatás-fejlesztés (K+F) terén három részre szakadt a világ: a Föld népességének 13 százalékát adó tíz országban – az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában, illetve az Európai Unió nagyobb tagállamaiban – születik a találmányok több mint kilencven százaléka. A második ország csoportot – ahová a volt szocialista országok, a délkelet-ázsiai államok, valamint a Dél-Amerika déli felén lévő országok sorolhatók – a kimagaslóan fejlettek által kidolgozott technológiákat és találmányokat alkalmazó államok alkotják, míg a harmadik csoportba azok a térségek – Afrika legnagyobb része, a volt szovjetunió legtöbb tagállama – kerültek, amelyek gyakorlatilag még nem alkalmazzák a legmodernebb technológiát.

 

Amerika – a kutatók Mekkája

Az Egyesült Államok egyelőre minden tekintetben a világ K+F központjának tekinthető.

Európa, Japán – távoli versenytársak

Az éllovasok közül elsősorban Finnországot kell kiemelni, amely a nyolcvanas évek második felében állt a technológiai fejlődés pályájára a helsinki kormány tudatos szerepvállalásának köszönhetően, és azóta is folyamatosan bővíti a kutatási forrásokat. nőttek a K+F-kiadások, amelyek nagysága immár eléri a GDP 3,4 százalékát. Az első helyen még Svédország áll a maga 3,8 százalékával

 

Uniós keretprogram

Az EU 2000-es lisszaboni csúcstalálkozóján elfogadott döntés – miszerint az évtized végére az Unión belül létrehozandó Európa Kutatási Térséget (ERA) a világ legversenyképesebb részévé kell

arra utal, hogy Brüsszel gyökeres változtatást akar elérni a kutatásfinanszírozás terén.

A kutatás-fejlesztésre fordított összegek növelése azért is fontos, mert a statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy hosszabb távon itt is érvényesül a “Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci” elv igazsága. Az Eurostat által tavaly közzétett adatsorok tanúsága szerint minél több pénzt áldoz egy-egy ország ilyen célokra, annál nagyobb az elérhető technológiai és gazdasági eredmény.

 

Magyarország, meglehetősen elmarad az “elitklub” mögött. A K+F-re fordított összegek általában nem érik el a GDP egy százalékát, a GDP 0,7 százalékát fordítják kutatásra, százalék. A maradék többnyire külföldi beruházásokból áll össze: a Nokia és a svéd Ericsson egyaránt komoly fejlesztőkapacitást hozott létre Magyarországon.

A magyar kormány a várhatóan 2004 januárjában életbe lépő, új tudományos törvénnyel igyekszik csökkenteni a lemaradást. A néhány, neve mellőzését kérő elemző által túl ambiciózusnak tartott törvény értelmében 2010-ig a magyarországi K+F-kiadások elérik a GDP három százalékát, s ezek kétharmada a vállalkozásoktól származik majd.

 A tervezet szerint a kutatás-fejlesztés erőforrásainak mind nagyobb hányadát nyílt, esélyegyenlőségen alapuló és objektív pályázati rendszerben kell közzétenni, és figyelmet kell fordítani arra is, hogy a közpénzeket a felhasználók ellenőrizhető módon költsék el. „

Forrás: DG Research

Szerző: Papp Miklós

 

 

Oldal: Kutatás és fejlesztés Magyarországon és a világban
A magyar gazdaságért,jólétért, a hazáért, sikeres Magyarországért - © 2008 - 2024 - sikeresmagyarorszagert.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat